winter wonderland január 4, 2009
A blog szünetelt egy ideig magánéleti boldogság miatt. Párdon. Megint annyira szép napjaim voltak, hogy még az e-mailjeimet sem néztem meg.
Szegény én, jaaaaj, (most megsimogatom a saját fejemet) még Dec. 24.-én is dolgoztam, de nagyjából semmi nem zavart hiszen tudtam, hogy 26.-án itt lesz az én Mr. Scottom, és a világ újra teljes lesz, nincs kérdés, semmi gond csak a boldogság és a már szinte zavarbaejtően tökéletes boldogság. Persze így is volt, egy hét álom újra, bújás, talpak összeérintése a hideg paplan alatt, még mindig kicsit félénken de egyre őszintébben, igen mi együtt, nekünk együtt a legjobb, ugyanarra gondolunk sokszor, ugyanakkor szólalunk meg és ugyanazt mondjuk, pedig egyikőnknek sem anyanyelve az angol.
Szemét az élet, hagyja, hogy szenvedjek …
az sz.-el kezdődő szavak viccesek…
